Főoldal Mesterkereső Telefonszámok Apróhirdetés Szolgáltatók Információk Kapcsolat

 

 

Főtér vs. Főút

Nyílt levél a városvezetésnek a Munkácsy Mihály utcai új főtér kialakításának ügyében.

Igen tisztelt Polgármester Úr, igen tisztelt Önkormányzati Képviselők!

Törökbálint polgárainak 2016. december 9-én alkalmuk volt városunk közterületi koncepcióját megismerni, többek között a Munkácsy Mihály utcai új főtér kialakítását. Ez nagyon érdekes téma, mivel a kb. 180 m hosszú és 25-35 m széles útszakasz a Szent István u. és a Grimm tér között, eltekintve az idei újítástól az egyik oldalon és a BKV-pavilon lebontásától, az elmúlt 30 évben alig változott, és így településünk szégyenfoltja. Most azonban újra kialakítják, és a lakosokat felszólították, hogy nyújtsák be javaslataikat és ötleteiket, mivel a tér felújítása nem csak esztétikai szempontoknak kell, hogy megfeleljen, hanem az itt élő polgárok és közlekedési résztvevők, legyenek akár gyalogosok, kerékpárosok vagy autósok, általános közérzetét is kell, hogy javítsa.

A bemutatott fejlesztési koncepció egy korzó kialakításából áll, mely a kétsávos, nagy forgalmú főút és egy 5 méteres beton szervizút között húzódik, melyen osztozniuk kell gyalogosoknak, kerékpárosoknak, az ott lakók járműveinek és a szállítójárműveknek. A korzó felső vége kb. 10 m széles, lent a Grimm tér irányában törölközőnyi keskenységű, kb. 5 m széles, a hossza, ahogy már említettem, kb. 180 m. Ez a korzó lényegében kőlapokkal burkolt, egy pár fát ültetnek és mesterséges árnyékolókkal látnak el azt. Fel kell tenni a kérdést, ki fog ezen a korzón tartózkodni? Télen senki. És miért kellene nyáron ott időzni, forgalomtól körülvéve, burkolt utakon, kivéve, ha a buszra várnak? Nem látok okot az ottani időtöltésre.

Az érdeklődő lakosok a fejlesztési koncepció bemutatására azzal a szándékkal érkeztek, hogy saját javaslataikat és ötleteiket előadják. Először arról a szükségszerűségről volt szó, hogy egy, a jövőbe, a következő évtizedbe mutató kerékpárút-koncepciót dolgozzanak ki, aminek természetesen a központban, azaz a Munkácsy Mihály utcában kell kezdődnie, és utána elágazhat. Ezért ezt az aspektust feltétlenül figyelembe kell venni a főtér kialakításánál. A közlekedéstervezőkkel ki kell dolgozni egy átfogó kerékpárút-koncepciót, hogy a gyerekek biztonságosan kerekezhessenek az iskolába, és hogy a törökbálinti kerékpározás a lakosság számára se legyen életveszélyes vállalkozás. Az az ellenérv, hogy a kerékpárutat burkolati jelzéssel hozták létre, a kerékpárosoknál csak fejrázást vált ki. Az ilyen látszatmegoldások a kerékpárosok forgalmi részvételét, különösen a diákokét, nem teszi biztonságosabbá.

Egy helybéli arra emlékeztetett, hogy korábban a buszvégállomáson volt egy nyilvános WC, amióta azt nem üzemeltetik, a polgárok megkeresik a kitérési lehetőséget szükségleteik számára. Meggondolandó javaslat, ha abból indulunk ki, hogy ez a buszmegálló Törökbálinton még ma is fontos megálló sok olyan utas számára, akik a szanatóriumba vagy a községházára utaznak, és hogy épp az idősebb emberek buszoznak gyakran.

Egy másik ügy arra irányult, hogy a szervizutat nem kellene megnyitni az átmenő forgalom számára. Ezt azzal az ellenérvvel hárították el, hogy akkor a 2 zsákutcának fordulót kellene létrehozni, ami szintén sok helyet venne igénybe. Mindezek után az érdeklődő polgároknak az a benyomása maradt, hogy nem is arról volt szó, hogy a polgárok javaslatait komolyan vegyék és a koncepcióba beépítsék, hogy kérdéses, hogy a bemutatott koncepcióhoz egyáltalán mérlegeltek-e alternatívát és hogy lényegében arról van szó, hogy a törökbálinti közterek koncepciójának bemutatóját napirendi pontként kipipálják.

Miről van szó, ha a város főterének kialakítási tervéről beszélünk?

Még egyszer: arról van szó, hogy az életminőséget javítsák, arról, hogy különböző lakossági csoportok igényeit figyelembe vegyék, hogy mindannyiunk életét kényelmesebbé és elégedettebbé tegyék és ezen aspektusok eredményeként alakítsanak ki egy, mindenki számára attraktív főteret. Számomra fontos szempont az is, hogy mik Törökbálint jellegzetességei, melyeket ki kellene emelni annak bemutatására, hogy ez egy egyedülálló hely, amit dombok és zöldterületek öveznek, ahol az ember szívesen él, és így a polgárok lakhelyükkel való azonosulása is megszilárdul.

Mindez persze nem megy vita nélkül, világosan kell beszélni, hogy meg is hallgassanak minket.

Az én javaslataim Törökbálint főterének kialakításához:

  • A Munkácsy Mihály u. e szakaszát ismét egyirányúvá kellene tenni, ezzel a forgalmat más utcákra terelik át, e szakasz forgalma megnyugszik és így kb. 3 m szélességet lehet nyerni.
  • Az út alatt folyik a patak, az ún. Hosszúréti árok, ami évtizedek óta betoncsövekbe van kényszerítve. Ha a patakot ismét hagynák szabadon folyni, és nyílt medret készítenének neki, akkor a környező dombokról némi természetet lehet bevinni a településre, és ezzel azonnal egy éltető elemet teremtenek, a természet tükörképét, és élet erét, mely megörvendezteti az ember szívét. (Mivé lenne Budapest a Duna nélkül?). Egy patak, zöld parttal szegélyezve, a környéken őshonos bokrokkal és fákkal beültetve, mint pl. diófák és kis csertölgyek, mindez tartós örömöt szerez, és a létrehozás után viszonylag kevés karbantartást igényel nagy költségkövetkezmények nélkül. Ahogy a mellékelt fotókon látható, egy patak folyását nagyon szabályozottan, kövekkel vagy természetközelien fákkal és növényekkel lehet kialakítani, egy ilyen restaurálásnak, visszatermészetesítésnek nincsenek határai, a part mentén mehet egy sétány, egy hídon vagy lépőköveken lehet oldalt váltani, és mindez a patakra menetelt élménnyé teszi.
  • A felső végén, ahol a tér kiszélesedik, zöld oázist lehetne teremteni, ahol a patak „ered”, ahol egy kioszk-pavilon áll, üdítőket lehet kínálni, egy pár asztal és pad nyáron, a fák árnyékában időzésre csábít, ahol buszjegyet lehet venni, és ahol WC-t is lehet találni. Ezt a zöld oázist kisgyermekek számára gumiszőnyegen lévő játékfigurákkal és vízi játszótérrel mini-élményparkká lehet bővíteni. Kicsinek és nagynak alkalmat és helyet teremt az időzéshez és játékhoz.
  • A partkialakításos, nyitott patakkal a korzó helyett helyet lehetne nyerni a szervizútnak, amit ez által változatosabban lehetne kialakítani, a patakon lévő zöldsávok lazán kifuthatnak, és maradna terület a szervizúton zöld szigetek és a lakossági parkolók számára. Ezt a szerviz utat a „Shared Space” (megosztott tér) elvén lehetne használni, ahol a gyalogosok, kerékpárosok és járművek egyenrangúan közlekednek, de a szerviz utat süllyeszthető oszloppal kellene lezárni, amit csak az ottani lakosok, a szállítójárművek vezetői vagy a szemétszállítás kezelhet, és így idegenek számára az átmenő forgalmat megakadályozná.
  • Ha a Munkácsy Mihály utcát bevonják a Shared Space-be és ezen a szakaszon csak buszok közlekednek, akkor egy olyan közterület jön létre, amely a helyi lakosoknak is vonzó, ahol szívesen töltik idejüket, és joggal viseli a főtér a nevét.

Meggyőződésem, hogy ha az összes felelős – városvezetés, várostervező, közlekedéstervező, főépítész, főkertész és a parkosítás tervezője – egy asztalhoz összeül és fantáziával keresi a lehető legjobb megoldást, mely a lakosok kívánságaihoz igazodik, a közterületre olyan koncepció keletkezhet, amit a lakosok örömmel fogadnak, és ami növeli az azonosulást otthont adó településünkkel.

De Jong Roswitha       E-mail: rftb@hotmail.com

 

Kedves Olvasó! Várjuk az Ön véleményét javaslatát is e-mail: iroda@balintinfo.hu

 

 

 

 
 

Copyright © Bálintinfo.hu