BDM Klaszter: területi összefogás és vállalkozói érdekképviselet a Közép-magyarországi Régióban

Törökbálint – regionális vállalati együttműködéssel a válság ellen.

Az eseményen előadást tartott Turai István Törökbálint Város polgármestere.

A rendezvényen jelen voltak: Turai István polgármester, Csuka Attila alpolgármester, Dr. Horti István jegyző, Hámoriné Olár Mária képviselő asszony Géczy Krisztián, Gyarmati Mihály, és Papp Béla képviselők.  

2009. szeptember 30., Törökbálint – Megkezdte működését a BDM (Business Destination Management) Klaszter. A törökbálinti székhelyű gazdasági hálózat célja, hogy hazánk egyik üzletileg legvonzóbb mikro-régiójában elősegítse a helyi vállalkozások folyamatosan változó üzleti érdekeinek és igényeinek összehangolását, valamint egyesítse a térség szellemi és kapcsolati tőkéjét. A BDM Klaszter a Közép-magyarországi Régióra vonatkozó, gazdasági együttműködések és hálózatok fejlesztésére kiírt EU-s pályázaton, az egy éves projekt megvalósítására, közel 26 millió forintos támogatást nyert el.

A sajtótájékoztatón a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. is aláírta a csatlakozási szerződést és ezzel 6 tagra bővült a BDM Klaszter szervezete.

A Törökbálinton és környékén működő mikro-, kis- és középvállalkozások együttműködését elősegítő Business Destination Management (BDM) Klaszter 2009 áprilisától az Európai Unió társfinanszírozásában, 25,877 millió forintos* támogatással, egy évre vonatkozó projektet valósít meg a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A projekt célja, hogy a klasztertagok és az önkormányzatok közötti, illetve más szervezetekkel való kapcsolat megerősödjön, egyesítsék az adott területen meglévő szellemi és kapcsolati tőkét, valamint a vállalkozások üzleti érdekeit hatékonyan érvényesítsék. A klaszter hosszú távú működése révén megvalósulhat Budapest centralizációs hatásának ellensúlyozása, hiszen beruházások szempontjából a Közép-magyarországi Régió, ezen belül a törökbálinti térség eddig is vonzó célállomás volt, és az ingatlanfejlesztések jelentős része is – Budapest mellett – a Budaörs-Biatorbágy-Törökbálint területre koncentrálódik.

* A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint Magyarországon az induló és fejlődő klaszterek közül ez idáig 98 pályázó, 2,4 milliárd forint támogatást nyert el. Az induló klaszterek a projektekre 15-50 millió forint, a fejlődő klaszterek pedig 50-250 millió forint közötti összeg megítélésére pályázhatnak. 2008-2009-ben a Közép-magyarországi Régióban 22 induló és fejlődő klaszter kapott támogatást, egyenként 20-80 millió forint közötti összegben.

Ellentétben sok más klaszterrel, a BDM elsősorban nem ágazati összefogást kezdeményezett, hanem az adott földrajzi terület gazdasági egységeinek, valamint a helyi önkormányzat és a szervezetek, intézmények együttműködéséből fakadó, főként üzleti érdekérvényesítési előnyök elérését és tartós fenntartását célozta meg. Ennek keretében a vállalkozások folyamatos, naprakész információhoz juthatnak az önkormányzattól a várható fejlesztésekről, a befizetett iparűzési adó felhasználásáról, megismerkedhetnek a térségbe érkező új vállalkozásokkal, a vállalkozói klub és egyéb rendezvények során hatékonyabbá válhat a közös érdekek és igények felmérése. A klaszter egyértelmű célja az is, hogy a helyi beruházásokban, fejlesztésekben előtérbe helyezze a helyi vállalkozók szerepkörét, megismertesse a cégeket egymással.

A klaszter szervezeti forma; a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok egyik leggyakoribb kifejezése. Gyűjtőfogalom: a különböző gazdasági tevékenységek lokális csoportosulásának (clustering) eltérő megjelenési formáit foglalja össze, és ágazati vagy területi elv alapján szerveződik. Fő célja a szervezeti formába tömörített sokszintű és sokszínű együttműködések generálása. A klaszterek koordinációját megadott szervezeti szabályok és működési rend alapján a klasztermenedzser fogja össze – a közös munka hatékonysága indukált, központilag koordinált és ellenőrizhető, üzletileg értékes együttműködéseket generálva. Ez az egyedüli együttműködési forma, ahol a projekt fenntarthatósága is finanszírozható, biztosítva ezzel a stabil fejlődést és jövőképet.

A BDM Klaszter tagdíjakból és a pályázaton elnyert támogatásból az adminisztrációs, akció- és eseményszervező, valamint tanácsadói feladatok mellett az üzleti tevékenységhez kapcsolódó forráslehetőségeket feltáró – főként a BDM saját weboldalán megtalálható – információszolgáltatással is segíti a tagokat, akik folyamatos fejlődés esetén további uniós pályázati támogatásra is. A BDM Klaszter tanulmányi utakat is szervez (pl. októberben Salzburgba), ahol a tagok a kölcsönös know-how átadás révén közelebbről megismerkedhetnek más hasonló szerveződésekkel. A rendszer nyújtotta kedvezmények mellett a klaszter népszerűsíti az üzleti környezethez kapcsolódó környezettudatos szemléletmódot, a CSR (társadalmi szerepvállalás) programokat, illetve feltérképezi és közvetíti a humán erőforrás igényeket a vállalkozások között, ezzel is hozzájárulva a térség foglalkoztatottságának javításához. A BDM Klaszter jövőképéhez az is hozzátartozik, hogy aktív szereplője kíván lenni pl. a Budapest vonzáskörzetéhez is kapcsolódó Pólus program koncepciónak, amelynek fő stratégiai célja a helyi vállalkozások gazdaságfejlesztési akcióinak ösztönzése.

A bizalmi alapon szerveződött BDM Klaszter 2008 őszén alakult, Törökbálinton. Ekkor kezdték meg a szervezet és a koncepció kialakítását, az Európai Uniós pályázat adminisztrációját, a tagok szervezését, a stratégiailag kiemelt, támogató szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, valamint az arculat és a szolgáltatási rendszer megtervezését. A klaszter létrejöttét olyan együttműködő és stratégiai partnerek tették lehetővé, mint például Törökbálint Város Önkormányzata, stratégiai tanácsadóként és a pályázati projektfinanszírozás lebonyolításában jártas Projectmine Kft., kommunikációs tanácsadóként az MC Mine Kommunikációs és Marketing Kft.

A BDM Klaszter jelenlegi tagjai között szerepel a Think Holding Kft. (a BDM Klaszternek helyet adó VIV Center üzemeltetője, egyben a klaszter gesztorcége), a Ponticsempe-mozaik Kft., a járműértékesítéssel, márkaképviselettel és szervizeléssel foglalkozó Schneider Autóház, a településfejlesztési tanácsadást nyújtó REevolutio Consulting Kft., és a beruházások ösztönzési feladatainak specialistájaként az NFB. Kft. A mai sajtótájékoztatón pedig a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. is csatlakozott a klasztertagokhoz.