| Kedves Olvasó!
Óriási volt a sajtó érdeklődés azon
a sajtótájékoztatón, amelyet a Gerbeaud ház Onix szalonjában
tartottak 2009 március 2-án. A sajtótájékoztatón megjelentek Turai
István polgármester vezetésével Hámoriné Olár Mária, Fűrész János,
Papp Béla képviselők és Molnár Tibor beruházási referens.
| Budapest kapujában épülő
Intermodális Központ létesítéséről szóló együttműködésről a
megállapodást aláírták: |
| |
| Turai István polgármester, Törökbálint Város Önkormányzata. |
| Dr. Denke Zsolt ügyvezető,
Budapesti Közlekedésszervező Kht. |
| Berta Zsolt, TóPark
Városközpont Üzemeltető és Szolgáltató Zrt. |
| Dr. Csepi Lajos,
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. |
| Mosóczi László
vezérigazgató-helyettes, MÁV Zrt. |
| Mihálszky Gábor
vezérigazgató-helyettes, BKV Zrt. |
| Fajcsák Lajos forgalmi és
kereskedelmi igazgató, VOLÁNBUSZ Zrt. |
A Törökbálint közigazgatása alá tartozó több hektár nagyságú terület
kulcsfontosságú elhelyezkedésével kiváló lehetőséget rejt magában
egy nemzetközi színvonalú közlekedési csomópont létesítésére, mely
az agglomerációban élők közlekedési anomáliáira jelent megoldást. A
kivitelező, illetve az üzemeltető kiléte a későbbiek folyamán,
tendereztetés útján dől el.
Megoldódik az elővárosi közlekedés
Az agglomeráció és az elővárosi közlekedési koncepció
„A régió közösségi közlekedésének fejlesztése már a rendszerváltás
óta napirenden lévő témakör, és szerves részét képzi a
városfejlesztési tervnek. Ez természetesen nemcsak magának
Törökbálint városának jelent előrelépést, hanem a környező
településeknek és a fővárosnak is” – ezekkel a szavakkal nyitotta
meg a rendezvényt Turai István polgármester. Nyugat Európában sokkal
inkább preferált és elterjedt közlekedési formának számít a
tömegközlekedés, aminek oka elsősorban a nagyvárosok közigazgatási
határainak kitolódása, valamint célja a belváros szennyező
személygépkocsi forgalomtól való tehermentesítése. A jól szervezett,
és korszerű tömegközlekedés jóval gyorsabb és olcsóbb közlekedési
megoldást kínál a lakosságnak.
„Az Európai Unióban a népesség 60 százaléka városokban él, és számuk
egyre növekszik. Így nagy figyelmet kell szentelni a közlekedési
infrastruktúra fejlesztésének Magyarországon is. A közlekedési
szokásokra jellemző, hogy az egyéni közlekedés aránya növekszik, ami
határozottan rossz tendencia össztársadalmi szempontból. Az uniós
államok mindenkor arra törekszenek, hogy a közösségi közlekedés
egyre nagyobb szerepet kapjon” – ismertette a témakört európai
perspektívából Dr. Csepi Lajos a Közlekedési Hírközlési és
Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára.
A Budaörsi kistérséghez tartozó Törökbálint, a budapesti
agglomeráció részeként az M0, M1 és M7-es autópályák közelségét
élvezve kiváló Infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. Budapest
elővárosi közlekedésének fejlesztése és az agglomeráció dinamikus
fejlődése indokolta egy új közlekedési csomópont létesítését. A
Budai Intermodális Központ, Törökbálint közigazgatási határain belül
az M0-ás autópálya és a Budapest–Győr-Hegyeshalom vonal
találkozásánál, a TóPARK ingatlan beruházás területén épül. Ez a
helyszín már jelenleg is jól megközelíthető a Kosztolányi Dezső
térről a 272-es BKV buszjárattal, valamint vonattal a Déli
pályaudvarról, de további fejlesztésekre érett meg az idő.
Világszínvonalú és korszerű intermodális központ
Az intermodális központ a közlekedési modalitások csomópontját
jelenti, a különböző közlekedési módok és eszközök kombinációját,
mely az elővárosi tömegközlekedési szolgáltatás színvonalát növeli.
Létesítésének átfogó célja egy hosszútávon fenntartható,
versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi
közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele. A komplex fejlesztés
keretében olyan technikailag korszerű állomás létesül, ahol
összekapcsolódik a kötött pályás közlekedés a közúti közlekedéssel,
lerövidül az utazási idő, csökken a zajkibocsátás nagysága, javul a
környezetminőség. A vasút-üzemeltetés támogatása a kiszolgáló
tevékenységek ellátásának optimalizálásával történik, a
vasútállomásra történő helyi ráhordó közlekedési kapcsolatok
elősegítésével, az autóbuszjáratok menetrendjének összehangolásával.
A fejlesztés részét képezik a P+R (park and ride) parkolók
létesítése, az állomáson megépülő B+R (bike and ride)
kerékpártárolóval pedig a kerékpáros közlekedés lehetősége is
megteremtődik.
Az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5-3 méter széles
peronok a mozgáskorlátozottak számára is biztonságos
tömegközlekedést garantálnak majd, a fogadóterek esővédővel,
padokkal, jegyautomatákkal, modern utastájékoztató rendszerekkel
valamint szolgáltató egységekkel lesznek ellátva.
A pályák rekonstrukciója nyomán a járműtelep korszerűsítése is
tervben van.
Összefogás a megvalósításért
A megállapodást aláíró felek, a Közlekedési, Hírközlési és
Energiaügyi Minisztérium, Törökbálint Város Önkormányzata, a BKV,
MÁV, VOLÁNBUSZ, a Budapesti Közlekedés-szervező Kht., valamint a
TóPARK Városközpont Üzemeltető és Szolgáltató Zrt. (TVÜ) egyöntetűen
létjogosultságát érezték a Budai Intermodális Központ megépítésének.
„Már a TóPARK projekt elindulásakor felismertük, hogy a jelenleg
meglévő közlekedési adottságok nem elégítik ki sem a régió, sem az
itt felépülő ingatlanprojekt igényeit. Így örömmel üdvözöltük
Törökbálint önkormányzatának döntését, miszerint a város fejlesztési
koncepciójában ilyen kiemelt szerepet kap a közlekedés témaköre, és
így kezdeményezője lett a Budai Intermodális Központ
megvalósításának. A TóPARK azzal kívánja támogatni ennek
létrejöttét, hogy biztosítja számára a megfelelő adottságú és méretű
területet. Ez a modern létesítmény mind a régió települései, mind a
jelenleg épülő TóPARK ingatlan beruházás igényeit kielégíti majd” –
nyilatkozta Berta Zsolt, a TVÜ Zrt. képviseletében.
Az aláíró felek egyetértettek abban, hogy az uniós elvárásoknak is
megfelelő közlekedési infrastruktúra fejlesztést szolgáló projekt
szép példája az állami és a magán szféra összefogásának; amelynek
köszönhetően egy hatékony, környezettudatos, fenntartható
létesítmény épül meg.
A projekt finanszírozása kapcsán EU-s forrás bevonását is tervezik
az aláírók. A mostani megállapodást követően, a közeljövőben
megkezdődhet a tényleges műszaki tartalom megtervezése, a kiviteli
tervek elkészítése, a részletes megvalósíthatósági tanulmány és a
támogatási kérelem előkészítése, valamint a támogatási kérelem
benyújtása az Európai Unióhoz.
A kivitelező, illetve az üzemeltető kiléte a későbbiek folyamán,
tendereztetés útján dől el. A fejlesztés megvalósítása a
finanszírozástól számítva várhatóan 1,5 évig tart.
|






 |